Visszatekintés 2020-ra. Éves összefoglaló.
Egy nehéz témát választottam, de bevallom érdekelt, hogy ez a szörnyűségekkel teli év összefoglalva mennyire volt tartalmas nekem. Ahhoz, hogy el tudjunk engedni valalmit, tudatosítanunk kell, így örülök, hogy megcsináltam és elfelejthetjük együtt ezt a nehéz évet. Fogadjátok szeretettel kicsit személyesebb jellegű éves összefoglalómat 2020-ról.
2020 egy csodálatos szilveszterrel kezdődött, amikor Budapest legelegánsabb szilveszteri bálján festhettem élőben, majd kedvesemmel koccinthattam Leányfalusi háza teraszán, nézve a Duna két partjáról fellőtt tüzijátékokat. Minden rendben lesz, mondtam, terveztem és hittem.
Január elsején még visszamentem a Bazilika elé, ahol az Adventi vásár utolsó napját fejezthettem be.
Január 2-án született kissebbik lányom, így minden év az ő ünneplésével kezdődik. Idén is Steakezni mentünk, ahová nővérem és anyukám is eljött. Öröm volt minden perc. Ezután irány a Bazilika ismét ahol a vásár házát kellett szétszednem. A vásár csodálatasan sikerült. A reményeim, hogy végre rendbe kerül az életem, a karácsonyi vásár fényében, igaznak bizonyultak. Az irány jónak bizonyult, csak az időzítés nem. Ember tervez…
Január első hetében már megbeszéléseim voltak 2 rendezvényen való rajzolással kapcsolatban. Elkezdtem akrillal portrét festeni. Jól tettem, mert több képet kellet később festenem. Január a vásár utórezgéseként a vásárlóimból sokan visszatértek, és meglátogattak a Dob utcai stúdió galériámban.
Így történt, hogy megkértek egy nagyméretű kép megfestésére a Szabadság hídról. Boldog és hálás voltam. A kép Belgiumba utazott nagy büszkeségemre.
Ekkor jutott eszembe, hogy ideje kicsit előre lépni, és a székhelyemet egy nagyobb, rendezettebb helyre áthelyezni.
Ezt segítette az is, hogy romantikusan bohó belvárosi albérletem házából minden barátom elköltözött, és a papírvékonyfalu szomszéd lakásba egy olyan lány költözött aki már hajnal ötkor fejhangon telefonált minden nap. Nem kellett több jel, tudtam ideje tovább indulni.
Egy csodálatos bérletet találtam, óriási északi ablakkal, tágas elegáns terekkel, ami reprezentatív bemutatótér, alkotóhely és De közben még ezernyi dolog történt. Többek közt volt egy Gatsby bál a Haris Parkban, ahol igazi időutazásban vehettem részt, valamint a régen várt frakkomat is felvehettem végre. Imádom ezt. a korszakot, így több szempontból is megihletett.
Megkaptam a pályázati felhívást a tavaszi vásárra, és csodás új ötletekkel rukkoltam elő. Minden rendben ment. Aláirtam az új albérlet papírjait és elkezdtem csomagolni. De mire átköltöztem, már maszkban és gumikesztyűben pakoltunk, és úgy kellett otthagyni a Dob utcai lakást mint egy menekültnek a lebombázott lakhelyét. Szomorú pillanatok voltak. Az utolsó körnél derült ki, hogy leáll az élet és korlátozások lesznek. Az összes tervem erre az évre darabjaira tört.
Bár nem adtam fel könnyen, de most már látom, hogy így volt.
Hála Istennek kedvesem felajánlotta, hogy költözzem ki hozzá Leányfalura, és ott, élhető környezetben vészeljük át a járványt. Örökké hálás leszek neki ezért a lehetőségért is. Pár sketchbookkal és kevés ruhával be is állítottam hozzá. Az összes bedobozolt holmim az új albérletben ragadt.
Mint mindenki más, mi is ledöbbenten sokkolva álltunk az események előtt.
Pár nap után az a pillanat jutott eszembe, amikor 5 évvel előtte beköltöztem a Dob utcába és elvesztettem a munkám és az akkori kapcsolatom. Nagyon nehéz időszak volt, de megtanultam, hogy ezek a ciklusok azért jönnek, hogy legyen időnk olyan dolgokkal foglalkoznunk amik valóban fontosak és rólunk szólnak, hogy abból később többszörösen profitáljak majd. Ezért elgondoltam, hogy mit tehetek azokért akik otthon rekedtek.
Én kivételezett helyzetben voltam, mert egy csodás kertben lévő házikóban vészelhettem át ezt az időszakot. Rájöttem, hogy ennyi áldásos év után ideje nekem is adnom valamit másoknak.
Ekkor kezdtem a 30 napos otthonrajzolás kihívást, ami azt takarta, hogy minden nap reggel egy órára bejelentkeztem élőben, és a háztartásban található tárgyak és dolgok segítségével alkotott kompozíciókat rajzoltam végig, miközben kommentáltam amit teszek. Döbbenetes reakció lett ebből. Csodálatos emberek jelentkeztek és rajzoltak velem együtt 30 napon át, majd megosztották műveiket az akkor alkotott zárt csoportunkban is.
Az alábbi képre kattanva tudtok csatlakozni a csoporthoz, majd az alatt lévő linkre kattanva tudjátok megnézni az akkor készült filmeket.
https://www.facebook.com/szoboszlaysketches/photos/gm.209453390283166/2602056840050220/
Együtt örültünk, hogy a félelem helyett tartalmas, érdekes dologgal tudjuk eltölteni az időt minden nap. Köszönöm minden résztvevőnek a kitartó lelkesedését és a szívhezszóló gondolatokat amiket írtatok. (Klikk a képre)
A weboldalam média megjelenések oldalán tudjátok az ez időben készített riportokat meghallgatni. http://szoboszlayandras.com/media-megjelenesek
Az első hullám, tehát nekem jól sikerült. Az élő bejelentkezések mellett két nagyméretű képre is kaptam felkérést, valamint a kertben is csodálatos teendőket végezhettem, és a fű kinőtt, a virágok és a salátaágyak kezdtek termést hozni.
Annyira idilli volt minden, hogy kedvesem felajánlotta, költözzek végleg oda. Nagyon hálás voltam. A belvárosi albérlet fenntartása egyébként is felleslegesnek tünt. Felmondtam hát a bérletet, de az utolsó 2 hétben mégis odaköltöztem, hogy kicsit szusszanjunk az új élethelyzet előtt. Ez alatt berendeztem a lakást és csoportokat, fogadtam mint a Bemutató termem.
http://szoboszlayandras.com/blog/otthon-vagy-műterem-egy-korszak-vége-lenne
Roppantul sajnálom ezt az bérletet, de el kellett engednem. Így másodszorra is költöztem, és a kis házikó hirtelen tele lett a dobozaimmal és életem minden kellékével. Alig tudtunk mozdulni, de boldogok voltunk. Ekkor viszont sok minden megváltozott. Például kezdődött a nyár és már semmi munkám nem akadt emellett lányaim is jöttek hozzánk, méghozzá hosszabb időre. Nyár végére így kiszolgáltatott helyzetbe kerültem. Nagyobbik lányom szülinapja egyszerű volt de csodálatos, fent a kertben az árnyas fák között. Egyszerű, de nagyszerű. Szeretettel teli légkörben.
A márciusi 30 napos kihívás folyományaként ráfeküdtem az online tanításra és kidolgoztam egy portré rajzoló kurzust ami tökéletes azoknak akik gyorsan szeretnék a fejrajzolás alapjait elsajátítani egy biztonságos szintig.
Nyáron végre személyesen is találkozhattam az online kurzusokon megismert emberekkel, mert elkezdtem urbansketchre és festő workshoppokat tartani Budapesten és Szentendrén. Boldog voltam, hogy több éves tevemet sikerült kiviteleznem végre.
Azért a nyári uborkaszezon idén még nagyobb volt. Ezért még több workshoppot rendeztem és eljutottam 3x a Balatonra is közös festéseket tartnani. A Balaton mindig szépséges és ezer arcát mutatja nekünk. Ezeken az alkalmakkor festettük a víz ezer arcát, a távlatot a Balatonnal, valamint Tihanyi apátságot közelről és távolról.
Nyáron Szentendrét és a Balatont festettem. A közös festések mellett elővettem epére a régebben festett képeimet és tudatosan kezdtem befejezni őket. Augusztus közössze is állt egy Balatoni kollekció ami idén 2021-ben már még több elemmel kiegészítve lesz majd elérhető.
Ezek csodálatos dolgok mind és rengeteget haladtam előre, de közben a folyamatosan maradtak el a vásárok amikre addig számítani lehetett, és a tartalékaimat is maximálisan feléltem. Ez alapból is feszültséget jelent, és ekkor ment el 104. Éves nagymamám is, ami teljesen beárnyékolta augusztust és a lelkiállapotomat. Ő volt az a személy a családunkban aki a derűs szabadság és a kiváncsi tennivágyás csodás egyvelegát sugározta nekünk minden tettéből. Nyugodj békében drága Mami.
Sajnos a nyár már feszülséggel teli ért véget.
Ekkor viszont körvonalazódott, hogy szeptembertől erősebben tudok állni az újranövesztett lábaimon. Így hívtak vissza egy év kihagyás után a Számalk Szakiskolába 3d-t oktatni, amit már 2 évig csináltam ezelőtt.
Ezenkívűl megkerestek a Tungsramtól, mint az urbansketchert, hogy vizualizáljam elképzeléseiket az illusztrációimban. Ez egy nagy kihívás, de nagyon élvezem, az innovatív izgalmas gondolataikat formába önteni a papíromon.
Sajnos a feszültség a magánéletben teljesedett ki, így októberben harmadszorra is költöznöm kellett. Az idill, a biztonság, a szerető, inspiratív közösség odaveszett. A természet csöndjéből, egy a Duna közeli erdei meseházból a nagyon reális Budapestre csöppentem vissza, a zajos főút melletti családi lakásba, ahol annó felnőttem. Nehéz pillanatok voltak. Hála Istennek a gondviselés figyelt rám, és megsegített, de így is csak november végére tudtam összeszedni magam a belém költözött ürességből és koncentrálni a jövőmre és a Karácsonyra.
Nagyobb lányom hozzám költözött egy hónapra, így nevetéssel telt meg a lakás.
November vége és december nagyon produktív volt. Ekkor kaptam két páratlan lehetőséget: A Memories of Hungarynál egy polcot, hogy kirakjam termékeimet. Emellett egy kirakatot a Bartók Béla Boulvard kezdeményezésével a Pagony könyvesboltban. Nagyon köszönöm a lehetőségeket. Visszaadta a reményt a szívembe és a hitemet.
A webshoppomat töbszörösére bővítettem és újabbnál újabb portékákat terveztem és kiviteleztem. Karácsony előtt bevásároltunk, majd két hétig bezárkóztunk, hogy egy teszt után biztonságban tudjunk együtt karácsonyozni családunk többi tagjával is. Az év vége ismét az online bejelentkezésekkel telt, ahol a papír varázslatával alkottam több dekoratív dolgot otthonunk díszítésére.
Az újévet szerény elvonulással sikerült köszönteni, de boldogan.
Igazi kiforgató, erőtpróbáló év volt 2020 tele kudarcokkal és megkérdőjelezhető történésekkel. Megtanultam, hogy bármekkora bukás után is talpra lehet állni akár többször is. Hogy alelassulás és a kevesebb néha több. Ebben az évben több évet öregedtem én is a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság miatt. De rengeteg csoda és jó is történt velem amiért örökké hálás leszek. Egy biztos: rengeteget haladtam a képeim elkészítésével, befejezésével és rendszerezésével. A webshoppomat 3x-ra nőveltem és fejlesztettem összes online tartalmam. Rengeteg embert ismertem meg javarész online de élőben is és adhattam nekik örömöt a közös alkotásban megtalálva a csodás kibontakozást. Megértettem a közösség fontosságát és erejét, ami nélkül innentől felesleges bármibe kezdenünk.
2020-nak vége. Tanultam belőle. Hiszem, tudom és vallom, hogy ezután jobb, teljesebb és szebb időszak következik. Ezek fognak megmutatkozni az idei terveim megvalósításából is, amiket hamarosan közreadok. Kívánom nektek is a legjobbakat és hogy soha ne adjátok fel az álmaitokat.
Szeretettel
Szoboszlay András
sketch, sketchbook, Füzet, sketchbook, spirálfüzet,notesz, jegyzetfüzet, design,
kreatív, művészi nyomat
Ex libris, ex libris pecsét, ex libris stamp, egyedi ex libris
2020 egy csodálatos szilveszterrel kezdődött, amikor Budapest legelegánsabb szilveszteri bálján festhettem élőben, majd kedvesemmel koccinthattam Leányfalusi háza teraszán, nézve a Duna két partjáról fellőtt tüzijátékokat. Minden rendben lesz, mondtam, terveztem és hittem.
Január elsején még visszamentem a Bazilika elé, ahol az Adventi vásár utolsó napját fejezthettem be.
Január 2-án született kissebbik lányom, így minden év az ő ünneplésével kezdődik. Idén is Steakezni mentünk, ahová nővérem és anyukám is eljött. Öröm volt minden perc. Ezután irány a Bazilika ismét ahol a vásár házát kellett szétszednem. A vásár csodálatasan sikerült. A reményeim, hogy végre rendbe kerül az életem, a karácsonyi vásár fényében, igaznak bizonyultak. Az irány jónak bizonyult, csak az időzítés nem. Ember tervez…
Január első hetében már megbeszéléseim voltak 2 rendezvényen való rajzolással kapcsolatban. Elkezdtem akrillal portrét festeni. Jól tettem, mert több képet kellet később festenem. Január a vásár utórezgéseként a vásárlóimból sokan visszatértek, és meglátogattak a Dob utcai stúdió galériámban.
Így történt, hogy megkértek egy nagyméretű kép megfestésére a Szabadság hídról. Boldog és hálás voltam. A kép Belgiumba utazott nagy büszkeségemre.
Ekkor jutott eszembe, hogy ideje kicsit előre lépni, és a székhelyemet egy nagyobb, rendezettebb helyre áthelyezni.
Ezt segítette az is, hogy romantikusan bohó belvárosi albérletem házából minden barátom elköltözött, és a papírvékonyfalu szomszéd lakásba egy olyan lány költözött aki már hajnal ötkor fejhangon telefonált minden nap. Nem kellett több jel, tudtam ideje tovább indulni.
Egy csodálatos bérletet találtam, óriási északi ablakkal, tágas elegáns terekkel, ami reprezentatív bemutatótér, alkotóhely és De közben még ezernyi dolog történt. Többek közt volt egy Gatsby bál a Haris Parkban, ahol igazi időutazásban vehettem részt, valamint a régen várt frakkomat is felvehettem végre. Imádom ezt. a korszakot, így több szempontból is megihletett.
Megkaptam a pályázati felhívást a tavaszi vásárra, és csodás új ötletekkel rukkoltam elő. Minden rendben ment. Aláirtam az új albérlet papírjait és elkezdtem csomagolni. De mire átköltöztem, már maszkban és gumikesztyűben pakoltunk, és úgy kellett otthagyni a Dob utcai lakást mint egy menekültnek a lebombázott lakhelyét. Szomorú pillanatok voltak. Az utolsó körnél derült ki, hogy leáll az élet és korlátozások lesznek. Az összes tervem erre az évre darabjaira tört.
Bár nem adtam fel könnyen, de most már látom, hogy így volt.
Hála Istennek kedvesem felajánlotta, hogy költözzem ki hozzá Leányfalura, és ott, élhető környezetben vészeljük át a járványt. Örökké hálás leszek neki ezért a lehetőségért is. Pár sketchbookkal és kevés ruhával be is állítottam hozzá. Az összes bedobozolt holmim az új albérletben ragadt.
Mint mindenki más, mi is ledöbbenten sokkolva álltunk az események előtt.
Pár nap után az a pillanat jutott eszembe, amikor 5 évvel előtte beköltöztem a Dob utcába és elvesztettem a munkám és az akkori kapcsolatom. Nagyon nehéz időszak volt, de megtanultam, hogy ezek a ciklusok azért jönnek, hogy legyen időnk olyan dolgokkal foglalkoznunk amik valóban fontosak és rólunk szólnak, hogy abból később többszörösen profitáljak majd. Ezért elgondoltam, hogy mit tehetek azokért akik otthon rekedtek.
Én kivételezett helyzetben voltam, mert egy csodás kertben lévő házikóban vészelhettem át ezt az időszakot. Rájöttem, hogy ennyi áldásos év után ideje nekem is adnom valamit másoknak.
Ekkor kezdtem a 30 napos otthonrajzolás kihívást, ami azt takarta, hogy minden nap reggel egy órára bejelentkeztem élőben, és a háztartásban található tárgyak és dolgok segítségével alkotott kompozíciókat rajzoltam végig, miközben kommentáltam amit teszek. Döbbenetes reakció lett ebből. Csodálatos emberek jelentkeztek és rajzoltak velem együtt 30 napon át, majd megosztották műveiket az akkor alkotott zárt csoportunkban is.
Az alábbi képre kattanva tudtok csatlakozni a csoporthoz, majd az alatt lévő linkre kattanva tudjátok megnézni az akkor készült filmeket.
https://www.facebook.com/szoboszlaysketches/photos/gm.209453390283166/2602056840050220/
Együtt örültünk, hogy a félelem helyett tartalmas, érdekes dologgal tudjuk eltölteni az időt minden nap. Köszönöm minden résztvevőnek a kitartó lelkesedését és a szívhezszóló gondolatokat amiket írtatok. (Klikk a képre)
A weboldalam média megjelenések oldalán tudjátok az ez időben készített riportokat meghallgatni. http://szoboszlayandras.com/media-megjelenesek
Az első hullám, tehát nekem jól sikerült. Az élő bejelentkezések mellett két nagyméretű képre is kaptam felkérést, valamint a kertben is csodálatos teendőket végezhettem, és a fű kinőtt, a virágok és a salátaágyak kezdtek termést hozni.
Annyira idilli volt minden, hogy kedvesem felajánlotta, költözzek végleg oda. Nagyon hálás voltam. A belvárosi albérlet fenntartása egyébként is felleslegesnek tünt. Felmondtam hát a bérletet, de az utolsó 2 hétben mégis odaköltöztem, hogy kicsit szusszanjunk az új élethelyzet előtt. Ez alatt berendeztem a lakást és csoportokat, fogadtam mint a Bemutató termem.
http://szoboszlayandras.com/blog/otthon-vagy-műterem-egy-korszak-vége-lenne
Roppantul sajnálom ezt az bérletet, de el kellett engednem. Így másodszorra is költöztem, és a kis házikó hirtelen tele lett a dobozaimmal és életem minden kellékével. Alig tudtunk mozdulni, de boldogok voltunk. Ekkor viszont sok minden megváltozott. Például kezdődött a nyár és már semmi munkám nem akadt emellett lányaim is jöttek hozzánk, méghozzá hosszabb időre. Nyár végére így kiszolgáltatott helyzetbe kerültem. Nagyobbik lányom szülinapja egyszerű volt de csodálatos, fent a kertben az árnyas fák között. Egyszerű, de nagyszerű. Szeretettel teli légkörben.
A márciusi 30 napos kihívás folyományaként ráfeküdtem az online tanításra és kidolgoztam egy portré rajzoló kurzust ami tökéletes azoknak akik gyorsan szeretnék a fejrajzolás alapjait elsajátítani egy biztonságos szintig.
Nyáron végre személyesen is találkozhattam az online kurzusokon megismert emberekkel, mert elkezdtem urbansketchre és festő workshoppokat tartani Budapesten és Szentendrén. Boldog voltam, hogy több éves tevemet sikerült kiviteleznem végre.
Azért a nyári uborkaszezon idén még nagyobb volt. Ezért még több workshoppot rendeztem és eljutottam 3x a Balatonra is közös festéseket tartnani. A Balaton mindig szépséges és ezer arcát mutatja nekünk. Ezeken az alkalmakkor festettük a víz ezer arcát, a távlatot a Balatonnal, valamint Tihanyi apátságot közelről és távolról.
Nyáron Szentendrét és a Balatont festettem. A közös festések mellett elővettem epére a régebben festett képeimet és tudatosan kezdtem befejezni őket. Augusztus közössze is állt egy Balatoni kollekció ami idén 2021-ben már még több elemmel kiegészítve lesz majd elérhető.
Ezek csodálatos dolgok mind és rengeteget haladtam előre, de közben a folyamatosan maradtak el a vásárok amikre addig számítani lehetett, és a tartalékaimat is maximálisan feléltem. Ez alapból is feszültséget jelent, és ekkor ment el 104. Éves nagymamám is, ami teljesen beárnyékolta augusztust és a lelkiállapotomat. Ő volt az a személy a családunkban aki a derűs szabadság és a kiváncsi tennivágyás csodás egyvelegát sugározta nekünk minden tettéből. Nyugodj békében drága Mami.
Sajnos a nyár már feszülséggel teli ért véget.
Ekkor viszont körvonalazódott, hogy szeptembertől erősebben tudok állni az újranövesztett lábaimon. Így hívtak vissza egy év kihagyás után a Számalk Szakiskolába 3d-t oktatni, amit már 2 évig csináltam ezelőtt.
Ezenkívűl megkerestek a Tungsramtól, mint az urbansketchert, hogy vizualizáljam elképzeléseiket az illusztrációimban. Ez egy nagy kihívás, de nagyon élvezem, az innovatív izgalmas gondolataikat formába önteni a papíromon.
Sajnos a feszültség a magánéletben teljesedett ki, így októberben harmadszorra is költöznöm kellett. Az idill, a biztonság, a szerető, inspiratív közösség odaveszett. A természet csöndjéből, egy a Duna közeli erdei meseházból a nagyon reális Budapestre csöppentem vissza, a zajos főút melletti családi lakásba, ahol annó felnőttem. Nehéz pillanatok voltak. Hála Istennek a gondviselés figyelt rám, és megsegített, de így is csak november végére tudtam összeszedni magam a belém költözött ürességből és koncentrálni a jövőmre és a Karácsonyra.
Nagyobb lányom hozzám költözött egy hónapra, így nevetéssel telt meg a lakás.
November vége és december nagyon produktív volt. Ekkor kaptam két páratlan lehetőséget: A Memories of Hungarynál egy polcot, hogy kirakjam termékeimet. Emellett egy kirakatot a Bartók Béla Boulvard kezdeményezésével a Pagony könyvesboltban. Nagyon köszönöm a lehetőségeket. Visszaadta a reményt a szívembe és a hitemet.
A webshoppomat töbszörösére bővítettem és újabbnál újabb portékákat terveztem és kiviteleztem. Karácsony előtt bevásároltunk, majd két hétig bezárkóztunk, hogy egy teszt után biztonságban tudjunk együtt karácsonyozni családunk többi tagjával is. Az év vége ismét az online bejelentkezésekkel telt, ahol a papír varázslatával alkottam több dekoratív dolgot otthonunk díszítésére.
Az újévet szerény elvonulással sikerült köszönteni, de boldogan.
Igazi kiforgató, erőtpróbáló év volt 2020 tele kudarcokkal és megkérdőjelezhető történésekkel. Megtanultam, hogy bármekkora bukás után is talpra lehet állni akár többször is. Hogy alelassulás és a kevesebb néha több. Ebben az évben több évet öregedtem én is a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság miatt. De rengeteg csoda és jó is történt velem amiért örökké hálás leszek. Egy biztos: rengeteget haladtam a képeim elkészítésével, befejezésével és rendszerezésével. A webshoppomat 3x-ra nőveltem és fejlesztettem összes online tartalmam. Rengeteg embert ismertem meg javarész online de élőben is és adhattam nekik örömöt a közös alkotásban megtalálva a csodás kibontakozást. Megértettem a közösség fontosságát és erejét, ami nélkül innentől felesleges bármibe kezdenünk.
2020-nak vége. Tanultam belőle. Hiszem, tudom és vallom, hogy ezután jobb, teljesebb és szebb időszak következik. Ezek fognak megmutatkozni az idei terveim megvalósításából is, amiket hamarosan közreadok. Kívánom nektek is a legjobbakat és hogy soha ne adjátok fel az álmaitokat.
Szeretettel
Szoboszlay András
sketch, sketchbook, Füzet, sketchbook, spirálfüzet,notesz, jegyzetfüzet, design,
kreatív, művészi nyomat
Ex libris, ex libris pecsét, ex libris stamp, egyedi ex libris